KezdőlapCikkekKönyvPraktikus

Tornaóra családlátogatással egybekötve

2020.04.03 Szerző: dr. Richlach Mónika

Tornaóra családlátogatással egybekötve

A digitális oktatásra áttérés miatt az elmúlt hetek slágertémája kétségkívül a diákoktól követelt fénykép- és videófelvételek voltak. Ezen felháborodott a szülők jelentős része, de még néhány diák is. A családunkban érintett diák egyszerűen kijelentette, hogy vállalja az elégtelent, de nem tölt fel magáról az internetre fényképet tornagyakorlat közben, még zárt felületre sem. Mert nem tudja, hogy ki látja, nem tudja, hogy meddig marad ott az a fénykép vagy videó. Mit válaszolhat erre a felelős szülő, aki egészen eddig azt tanította, hogy óvatosan tölts fel képet, mert ami az internetre felkerült gyermekem, az ott is marad?

Kérheti egyáltalán a pedagógus a gyakorlati óra igazolását egy fotó vagy videó feltöltésével?

Megszólalt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a kérdésben, tegnap tette közzé az állásfoglalását, amely teljes terjedelmében itt olvasható

A NAIH állásfoglalása szerint igen, kérhet ilyet a tanár, FELTÉTELEKKEL. A legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze 14 pontban, követve a hatósági állásfoglalást.

Tornaóra családlátogatással egybekötve
Fotó: Merofotó / RM

A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK PEDAGÓGUSOKNAK ÉS SZÜLŐKNEK EGYARÁNT:

1. A pedagógus adatkezelést folytat

Ha a tanár az általa kiadott feladata teljesítésének igazolására egy fénykép- vagy videófelvétel megküldését kéri, akkor adatkezelést folytat. A felvételeken a gyermekek azonosíthatóvá válnak, azon felismerhetők. Az ember arca, képmása ugyanis személyes adat, a képfelvétel készítése és felhasználása pedig adatkezelésnek minősül.

2. Az intézmény az adatkezelő

Az adatkezelés célja az iskolai nevelés és oktatás, mint köznevelési alapfeladat ellátása. Emiatt nem a pedagógus, hanem a köznevelési intézmény tekinthető adatkezelőnek, „amely köteles az adatkezelés céljának és eszközeinek a meghatározására, és amelynek az alkalmazásában/nevében a pedagógus köznevelési feladatot lát el”.

3. Nem magáncélú az adatkezelés

A felvételek készítésének és feltöltésének a célja az, hogy a diákok iskolai teljesítményét ellenőrizzék a tanárok. Az oktatás, mint törvényben meghatározott közfeladat ellátásának a folytonosságát biztosítják ezáltal az intézmények, a veszélyhelyzetben kialakított digitális távoktatási forma keretei között.

A magáncélú adatkezelésre nem kell alkalmazni az általános adatvédelmi rendelet előírásait, azonban nem tekinthető magáncélú adatkezelésnek a felvételek készítése és feltöltése, tehát ezekben az esetekben minden előírást be kell tartani az intézményeknek. A magáncélú adatkezelés kizárólag a személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett műveletekre terjed ki, azokra, amelyek semmilyen szakmai vagy üzleti céllal nem hozhatók összefüggésbe.

4. Tényleg nincs más megoldás?

Minden esetben vizsgálni kell, hogy létezik-e kevésbé kockázatos megoldás a feladatok elvégzésének igazolására.

Jó megoldás lehet a felvételek készítése és feltöltése helyett:

  • a gyakorlati óra írásban történő leigazolása a szülő által,
  • vagy valós idejű megfigyelésre, kommunikációra szolgáló módszer (például online video chat) alkalmazása.

5. Fokozott védelem szükséges

A gyermekek személyes adatai fokozott, különös védelmet érdemelnek, tekintettel arra, hogy ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adataik kezelésével összefüggő körülményekkel, ideértve az adatkezelés esetleges kockázatait is.

Jelenleg nem rendezi jogszabály a digitális távoktatás kereteit, iránymutatásként szolgálhatnak a digitális távoktatás szakmai és infrastrukturális feltételeit meghatározó etikai szabályok, ajánlások, útmutatók és egyéb dokumentumok. Az intézmények a tárgykör részletes jogalkotó általi szabályozásáig kizárólag az adatvédelmi alapelveknek alárendelten, az ágazaton belüli etikai és egyéb szabályok betartása mellett kérhetik a diákoktól (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személytől) fénykép és videófelvétel megküldését.

6. Nem a hozzájárulás a jogalap

Amennyiben az intézmény mérlegelése arra vezetett, hogy

  • valamennyi diáknak a felvételek megküldése útján kell igazolnia a gyakorlati órán kapott feladat elvégzését a pedagógus felé;
  • a pedagógus pedig ez alapján tudja ellenőrizni a digitális tanórán való részvétel tényét és értékelni az általa kiadott feladat teljesítését,

akkor az adatkezelés jogalapjaként nem az érintettek hozzájárulását kell megjelölni. Ebből értelemszerűen következik, hogy nem szükséges az intézményekben gyors tempóban hozzájáruló nyilatkozatot küldeni a szülők felé, amit postafordultával várnak vissza. A megfelelő jogalap: a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti közfeladat ellátása.

7. Intézmények igazolási kötelezettsége

Az ún. adatvédelmi szuperelv az elszámoltathatóság elve. Az adatkezelő (intézmény) felelős az adatvédelmi alapelveknek való megfelelésért és képesnek kell lennie e megfelelés igazolására. Köteles úgy dokumentálni és nyilvántartani az adatkezelést, hogy annak jogszerűsége utólag bizonyítható legyen.

8. Más személyek ne szerepeljenek a felvételen és az otthoni környezetből is minél kevesebbet mutassunk meg!

Csak olyan felvételeket kezelhet a pedagógus, amely a cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és azzal arányos.

Elvárás, hogy „amennyiben valamilyen gyakorlati feladatról felvétel készül, azon ne szerepeljen a tanulón kívül más személy, és az otthoni, privát teréből, környezetéből is minél kevesebb látszódjon”.

9. Haladéktalanul törölni kell a felvételeket!

A megküldött vagy feltöltött felvételek megőrzésének időtartamát a feltétlenül szükséges időtartamra kell szűkíteni.

Jó gyakorlat lehet, ha a felvételeket az értékelés megtörténte után a pedagógus haladéktalanul, vissza nem állítható módon törli. Az adatkezelő nem hivatkozhat arra, hogy a felvételeket „egy esetleges későbbi ellenőrzés miatt meg kell tartani, hiszen az iskolai szakfelügyelők sincsenek mindig jelen a gyakorlati órákon”.

10. Ne férjenek hozzá mások!

Biztosítani kell, hogy jogosulatlan harmadik személy ne férhessen hozzá a tárolt felvételekhez.

11. A korlátozott elérést biztosító linkek előnyben!

A Messenger, vagy akár az e-mail útján történő megküldésnél hatékonyabb megoldásnak tartja a NAIH az olyan platform vagy erre a célra szolgáló alkalmazás (internetes felület) használatát, ahol a diák (szülői felügyeletet gyakorló személy):

  • a saját fiókjába feltöltött;
  • nem nyilvános;
  • esetleg csak korlátozott ideig elérhető videó elérési útját (linkjét) küldi át a tanárnak;
  • a meghatározott idő elteltét követően pedig a pedagógus nem férhet hozzá a videóhoz.

12. Ne másoljuk ki a felvételeket!

A NAIH nem javasolja a diákok (szülői felügyeletet gyakorló személy) által megküldött vagy feltöltött videók adathordozóra történő kimásolását sem. A köznevelési intézmény kötelezettsége és felelőssége a megfelelő technológia kiválasztása és a pedagógusok számára a használatának az előírása.

13. Akár bűncselekményt is megvalósíthat a pedagógus

Ha a megkapott felvételt az adatkezelés céljától eltérő célra használja a pedagógus, például:

  • jogosulatlanul továbbítja harmadik személy részére,
  • terjeszti,
  • nyilvánosságra hozza,
  • az elengedhetetlenül szükséges időtartamon túl tárolja,
  • elmulasztja az adatok biztonságát szolgáló intézkedéseket megtenni,

a magatartása bűncselekményt valósíthat meg.

„A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint ugyanis a személyes adattal visszaélés bűncselekményének minősített esetét követi el az, aki közmegbízatásának a felhasználásával végez jogosulatlan, céltól eltérő adatkezelést, vagy mulasztja el az adatok biztonságát szolgáló intézkedés megtételét, ezzel is hangsúlyozva, hogy a pedagógusoknak a hivatásukból eredően is fokozott körültekintéssel kell eljárniuk diákok, mint érintettek személyes adatainak a kezelésekor.”

14. A részletes tájékoztatás nem mellőzhető

A NAIH felhívja rá a figyelmet, hogy az intézmény feladata egy részletes adatkezelési tájékoztatás nyújtása valamennyi adatkezelési körülményről. Külön említi a NAIH a következőket:

  • a digitális eszközök alkalmazására ki kell térnie a tájékoztatásnak;
  • az ennek során igénybe vett adatfeldolgozókat, mint címzetteket is tartalmaznia kell;
  • biztosítani kell az érintetti jogokat (hozzáférés, törlés, tiltakozás stb.);
  • ha tiltakozik a diák (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személy) a személyes adatok kezelése ellen, az intézménynek mérlegelnie kell, hogy a konkrét diák vonatkozásában enyhébb, a magánszférát kevésbé korlátozó eszköz alkalmazható-e az adatkezelési cél elérésére.