KezdőlapCikkekDróntroll

Fotózás felvett névvel

2021.03.29 Szerző: Hullán M. Sámuel

Mindenkivel előfordulhat, aki alkot, hogy amit létrehozott, nem tartja elég jónak, esetleg méltónak a nyilvánosságra, vagy még soha nem jelent meg semmilyen alkotása, esetleg csak nem a saját nevén szeretné közreadni. Ilyenkor három lehetséges út áll az illető előtt. Az első, hogy a mű a fiókban marad, a második, hogy erőt vesz magán és nyilvánosságra hozza az alkotását a saját nevén. És itt van a harmadik megoldás, amiről a cikk fog szólni: Álnéven vagy felvett névvel nyilvánosságra hozni az alkotást. De hogy is lehetséges ez? Mi a jogi háttere? Hogyan lehet megjelentetni valamely alkotást felvett névvel? Ezekre a kérdésekre válaszol a cikk.

Fotózás felvett névvel
Illusztráció: Veronika M / Shutterstock

Hogyan lehetséges felvett név alatt megjelentetni a fotóinkat?

Viszonylag egyszerű a válasz a kérdésre. A Ptk. 2:43.§-ából[1] megtudhatjuk, hogy alapvető személyiségi joga mindenkinek a névviseléshez való jog. Nem is kell sokat lefelé görgetnünk a törvényt, hogy megtaláljuk a részletszabályokat.

Így szól a pontos megfogalmazás:

2:49. § [Névviseléshez való jog]

(1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével.

(2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név – e tevékenység gyakorlása során – megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.

Ezek alapján megállapítható, hogy a hogyan lehetséges kérdésre a válasz két részből tevődik össze. Egyrészről a névviselés alapvető személyiségi jog, másrészről a törvény lehetőséget teremt másik név felvételére az utóbb említett bekezdésekben.

Bárki, aki

  • irodalmi, művészeti vagy közéleti tevékenységet végez
  • folytathatja azt felvett névvel is
  • mindaddig, míg ezzel más/mások lényeges jogi érdekét nem sérti.

Minket nyilvánvalóan a művészeti tevékenység érdekel, hiszen a fotózás ide tartozik, ide tartozhat. Igen biztató, hogy amíg másnak nem okozunk hátrányt vele, addig szabadon folytathatjuk a tevékenységünket felvett néven.

Fontos, hogy a felvett név ne legyen összetéveszthető más, ugyanebben a tevékenységi körben aktív személlyel, aki régebben alkot ezen a területen.

Mi történik, ha olyan nevet választunk, amely összetéveszthető más fotográfus, fotóművész nevével?

Az illető kérelmezheti, hogy a tevékenységünk gyakorlása során megkülönböztető toldással, vagy elhagyással használjuk a felvett nevet.

Hogy lehetséges felvenni a nevet, ami alatt nyilvánosságra kerül egy-egy alkotásunk?

A Ptk. fent tárgyalt szakaszának kommentárja alapján „a felvett név a jogosult elhatározásával és a felvett név használatával keletkezik, semmiféle anyagi vagy alaki feltételhez nincs kötve”.[2] Tehát nem kíván meg a jog külön procedúrát, amin át kellene esni ahhoz, hogy felvegyünk egy nevet, amit aztán az alkotásunkra vagy annak környékére lehet írni. Az adott névről a megjelentetővel (a fénykép felhasználójával) szükséges megegyeznünk. Fontos kitétel, hogy a fenti módon addig terjed a szabadságunk, míg azzal nem sértjük más/mások lényeges jogos érdekét. Nem lehetséges például halott művészek, tudósok, híres emberek stb. nevét felvett névként használni.

Mi történik névazonosság esetén?

Mi a helyzet abban az esetben, ha nem másik, felvett néven jelentetnénk meg az alkotásunkat, viszont a területen, ahol munkálkodunk, már valaki dolgozik pont olyan néven, mint mi? Ebben az esetben az illető kérésére, azaz a korábban is hasonló tevékenységet folytató személy kérésére elhagyással vagy megkülönböztető toldással kell feltüntetni a nevünket. Akkor is, ha a saját vagy az egyébként jogszerűen használt nevünk téveszthető össze egy másik alkotó nevével. Ezt részleges névváltoztatási kötelezettségnek nevezzük, amely akkor áll fenn, ha a tevékenységi kör azonos, így összetéveszthetőséget generálna. „A jogalkalmazás számára ez a jogi rendezés viszonylag kevés problémát okoz, mert az érintettek általában szinte kivétel nélkül önkéntes jogkövetéssel – még csak be sem várva a „rangidős” pályatárs kérését – eleget tesznek ennek az igénynek.”[3]

Hol és hogyan kell feltüntetni a nevet?

A névfeltüntetésre vonatkozó szabályokról már írtunk itt és itt. A fő szabályt jól ismerjük, a szerzőt megilleti a jog, hogy a művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék.[4]

A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot azonban a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja. Nem léteznek kőbe vésett szabályok, leginkább a gyakorlat alakítja a névfeltüntetést. A nem megfelelő példákról is készült egy rövid összefoglalásunk, ebben a cikkben részleteztük, hogy miért nem megfelelő „névfeltüntetés”, ha a Google, vagy a Facebook felirat kerül a szerző nevének a helyére, például egy fotó alá.

Ha a kép alá, a lehetőségekhez mérten odaírjuk a szerző, azaz a fotós nevét, illetve a szerzői jog egyéb jogosultjának a nevét (például: XY / ZW újság), nagyot nem tévedhetünk.

A Foto.jog könyv így ír erről: „Figyelembe kell venni a fotós kérését. Legegyszerűbb a felhasználási szerződésben tisztázni a névfeltüntetés módját.”[5] Ismert olyan peres ügy is, amelyben a szerző doktori címe nem került feltüntetésre, és emiatt úgy ítélte meg a szerző, hogy sérült a szerzői joga. Az eljáró bíróság nem osztotta a szerző véleményét, „a szerzői művek esetén ugyanis szokásosan alkalmazott mód, hogy csak a család- és az utónév kerül feltüntetésre.”[6]

Összefoglalva:

  • szabad felvett névvel nyilvánosságra hozni fotókat;
  • a név – akár a sajátunk, akár felvett név – ne legyen összetéveszthető más nevével, aki korábban kezdte a fotós karrierjét;
  • az önkéntes jogkövetés a jellemző a területen;
  • a névfeltüntetés módját a gyakorlat alakítja, nincsenek kőbe vésett szabályok, általános elvárás azonban az, hogy a tényleges szerzőt tüntessük fel szerzőként (nem a helyet, ahol ráleltünk a képre).

 

A szerző az ELTE ÁJK joghallgatója.

 

Források:

[1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §-a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv

[2] Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerkesztők): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez (online). In Ügyvéd Jogtár. Wolters Kluver Kft., Budapest, 2016.10.01. (2021.01.05.), Ptk. 2:49. §-ához

[3] I.m. Kommentár

[4] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 12. §

[5] Richlach Mónika: Foto.jog – Képben az ember; Merosus Kft. Dunaharaszti, 2019; 98. oldal

[6] Szegedi Ítélőtábla Pf. 20-277/2015/1. – Polgári ügyben hozott határozat