Fontos szerzői jogi szabályok változnak

2021.04.04 Szerző: Richlach Mónika

A törvénytervezet a fényképészeti művek szerzőinek és felhasználóinak a jogaira vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A T/15703 számon olvasható a tervezet, amely az egyes szerzői jogi törvények jogharmonizációs célú módosításáról szól.

A törvénytervezet teljes szövege itt olvasható. 

A módosítás előzménye,[1] hogy 2015-ben az Európai Bizottság közzétette az Európai digitális egységes piaci stratégiát (DSMS).

A stratégiában javasolt intézkedéseik három fő pillére:

1. a digitális választék bővítése és a kulturális tartalmak online, tartózkodási helytől független elérésének javítása;
2. a jobb szerzői jogi szabályozás kialakítása a kutatás és az oktatás területén, illetve a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása a fogyatékos személyek számára;
3. egy méltányosabb feltételeket garantáló, fenntartható piactér megalkotása az alkotók és a sajtó számára.

A stratégia közzétételét követően két irányelv került elfogadásra 2019-ben. Az irányelvek átültetésére két év áll a tagállamok rendelkezésére, a határidő 2021. június 7-e.

A két irányelv:

1. SatCab irányelv, (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv – elérhető itt. 
2. CDSM irányelv,(EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv – elérhető itt. 

A hazai jogszabályok részben már megfeleltek az irányelvben foglaltaknak, de szükséges a pontosítás és a kiegészítés.

A módosítással érintett törvények:

1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)
2. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.)

A módosítás érintheti egyebek mellett:

• a mű egységének védelméhez fűződő jog fogalmi pontosítását,
• a szabad felhasználás egyes szabályait, így a paródiára, az oktatási célú szabad felhasználásra vonatkozó szabályokat is,
• a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályokat,
• a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakértői véleményeinek nyilvánosságára vonatkozó szabályokat,
• a munkaviszonyban készített művek felhasználási szabályait,
• a közös jogkezelő szervezethez intézett tiltakozásra vonatkozó szabályokat,
• az árva művek felhasználására vonatkozó szabályokat.

Külön szeretnénk felhívni a figyelmet a fényképészeti művek idézésének szabályaira. Jelenleg egy kiegészítő mondat teszi teljesen egyértelművé, hogy a fotókból nem idézhető részlet. Az idézés fő szabálya szerint a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Ezt egyértelműsíti egy kiegészítő szabály, amely az idézés lehetőségét kizárja a fotóművészeti alkotások felhasználása során. Várhatóan hatályon kívül helyezik ezt a kiegészítő mondatot, mivel az idézés körében érvényesülő egyéb törvényi biztosítékok ebben az esetben is irányadók, vagyis arra kizárólag a mű jellege és célja által indokolt terjedelemben, a forrás, valamint a szerző megnevezésével kerülhet sor. Az idézés továbbá nem sértheti a szerző személyhez fűződő jogait, és a fotóművészeti alkotások sajátosságaira tekintettel a továbbiakban is kiemelt figyelmet szükséges fordítani a mű egységének védelmére.[2]

Fontos, hogy a törvénytervezet még nem került elfogadásra.

A jogalkotási folyamatot figyelemmel kísérjük és az elfogadott (a fényképészeti műveket is érintő) változásokról beszámolunk.