A közösségi média és a gyerekek
Coronavírus challenge, ice bucket challenge, skull breaker challenge, „In My Feelings”/Kiki challenge, fire challenge, extrém szelfi challenge, cinnamon challenge, splash challenge, dezodor challenge, mosókapszula kihívás, fél perc 15 feles kihívás, habanero kihívás, kék bálna és a legújabb, a blackout.
A sor soha nem ér véget.
A sor soha nem ér véget?
Mi jár a fejemben?
Néhány nappal ezelőtt tragikus hír rázta meg Olaszországot, ahol egy 10 éves kislány halt meg a TikTokon terjedő blackout nevű kihívásban.
A kihívás során bármilyen eszközzel el kell szorítani a nyakat addig, amíg az ember el nem veszti az eszméletét. A történésekről videó készül. Ez a kislány egy övvel fojtotta meg magát.
Izgalmas a NAIH 2019. évi beszámolója
Hogyan fotózzunk a kórházakban? Miért ne lepődjünk meg, ha fotót készít rólunk az igazoltató rendőr? Miért szükségesek „jelentősebb indokok”, ha az önkormányzatok kamerát szereltetnek fel a székhelyükön?
Közzétette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a 2019. évi beszámolóját.
Érdemes lapozgatni, megismerhetjük belőle, hogy milyen „fotós” kérdések, problémák merültek fel a tavalyi évben adatvédelmi témakörben.
Egy fényképpel kezdődött
Engedély nélkül készített és a Facebookon nyilvánosságra hozott fényképfelvétellel kezdődött az az ügy, amelyben 100.000,-Ft-os adatvédelmi bírságot állapított meg a NAIH.
A döntést a napokban hozták nyilvánosságra, teljes terjedelmében elolvasható itt.
Ezen kívül elrendelte a Hatóság a fényképfelvétel törlését az oldalról, a törlést igazolni is kell mind a hatóság, mind a képen szereplő személy felé.
Butaság, ne osszátok meg!
Szólaljon meg a vészcsengő, ha magyartalanul megfogalmazott, helyesírási hibáktól hemzsegő, jognyilatkozatnak álcázott szöveg megosztására hívnak fel benneteket az ismerőseitek! A megosztásnak egyetlen eredménye lesz, mégpedig az, hogy néhányan furcsán tekintenek majd rátok, mert butaságokat tartalmaz a szöveg. Bizonyosan nem ez volt a célotok.
Nem újdonság, nem is értjük, miért kerül ismét, naponta többször megosztásra az ismerőseink körében a következő szöveg. A legjobb félrevezetések közel állnak az igazsághoz, ezért néhányan bedőlnek az ismerős szófordulatoknak, mint a „szabad akarat” vagy a „hallgatás beleegyezés”.
Kedves Kati Néni! Lépjen ki a csoportunkból!
A legtöbb szülőnek meg sem fordul a fejében, hogy az ártalmatlan Facebook-csoportokban foglalkozni kell az adatvédelmi szabályokkal. Pedig kell. Akkor is, ha a személyes adatainkra nem a közös óvodai csoportba vagy iskolai osztályba járó gyermekek szüleinek a beszélgetése jelenti a legmagasabb kockázatot.
Biztosak vagyunk benne, hogy sokan máris tiltakoznak, mert mi lehet a gond azzal, hogy megbeszélik, ki visz sós sütit és ki édeset a sütivásárra? Vagy mi az aktuális házi feladat, mert Pisti épp influenzával nyomja otthon az ágyat. Körülbelül ennyi a funkciója ezeknek a csoportoknak, néha a gyerekek közös fellépéseiről és kirándulásairól képek is kerülnek a privát felületre.
Van egy milliód a bosszúra?
Mit éreznél, ha a privát elérhetőségeidre özönlenének a szexuális indíttatású üzenetek? Mit éreznél, ha az ismerőseid szexoldalakon látnák viszont a rólad készült fényképedet? Mit éreznél, ha a főnököd közölné veled, hogy látta a regisztrációdat egy pikáns oldalon?
A főnöknek mindig igaza van...
Objektív hétfő 2/12. rész
A főnöknek mindig igaza van, avagy képeink a Facebookon
„Amint feltöltök egy képet a Facebookra, elveszítem minden jogomat a képpel kapcsolatban, mindenről a Facebook rendelkezik.”
Így szólt a pontos állítás a Képben az ember tesztben, amelyet nemrég közzétettünk. (Szerk.: a teszt már nem elérhető).
