KezdőlapCikkekDróntroll

Tiltott adatszerzés a drónnal

2020.12.27 Szerző: RM

Az ún. dróntörvény módosította a Büntető Törvénykönyvet is, 2021. január 1-jétől lép hatályba a „Tiltott adatszerzés”-re vonatkozó tényállás kiegészítése. (A dróntörvény kihirdetéséről itt írtunk, a drónfotózásra is vonatkozó jogszabályok listája itt érhető el).

Tiltott adatszerzés a drónnal
Fotó: TRIPLE_S / Shutterstock

Az új, kiegészítő szabály így szól pontosan:[1]

Btk. 422/A. § (1) Aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha más bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés során készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

Nézzünk picit a sorok mögé!

Elképesztően sok háttérinformációt tartalmaz a fenti néhány sor, jelen leírásban a legfontosabbak vesszük át.

Miért volt szükség erre a kiegészítésre?

A kiegészítést megelőzően is rendelkezésünkre álltak eszközök különböző jogterületekről (polgári jog, adatvédelmi jog, szabálysértési jog, büntetőjog), amelyekkel a magánszféránkat több-kevesebb sikerrel megvédhettük. Gondoljunk csak a jól ismert fogalmakra, mint például képmásvédelem, magánlakás védelme, személyes adatok védelme, becsületvédelem.

Valamennyi ismert eszköz változatlanul a rendelkezésünkre áll, ám kibővült a lehetőségeink köre a módosításokkal.

A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a magánterület, a magánlakás védelme „hétköznapi eszközökkel” nem biztosítható.[2] Mellőzve a találgatást, hogy mit értünk hétköznapi eszközök alatt, igazat kell adnunk abban a jogalkotónak, hogy gyakorlatilag tehetetlen volt az a magánszemély, akinek a kertje fölött váratlanul megjelent egy drón. Fogalma sem lehetett róla, mi a célja a drónnak, miért van ott, veszélyt jelent-e a rá vagy a családjára, rögzíti-e a látottakat. Arról sem lehetett fogalma, kitől kérhet segítséget vagy felvilágosítást. Az államnak kötelessége jogi védelemben részesíteni az otthon nyugalmát, továbbá mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását, jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.[3]

Ennek megfelelően a fokozatosság elve szerint új szabályok kerülnek bevezetésre 2021. január 1-től. A fokozatosság elve alatt azt értjük, hogy:

  • a társadalomra kisebb mértékben veszélyes cselekmények (a lakott terület feletti jogellenes drónhasználat, az engedély nélküli felvétel készítése) szabálysértésnek minősülhetnek (a részletekről itt írtunk);
  • míg a társadalomra nagyobb veszélyt jelentő cselekmények, így a hétköznapi értelemben huzamosabb ideig tartó megfigyelés, valamint az erről készült felvétel közvetítése a nagy nyilvánosság felé, bűncselekményként kezelendő.

Az idő próbája dönti majd el a kérdést, hogy megoldást jelentenek-e az új szabályok a magánélet védelmére.

 

Mit ne tegyünk?

Ne figyeljük meg más lakását, egyéb helyiségét, az ezekhez tartozó bekerített helyet drónnal, ne készítsünk róla felvételt, továbbá a felvételt ne tegyük hozzáférhetővé nagy nyilvánosság előtt (pl. ne töltsük fel a nyilvános blogoldalunkra, vagy kommentként se szúrjuk be egy sajtótermék cikke alá).

A Facebookra sem tölthetjük fel a felvételt?

Nem létezik pontos, számszerűsített meghatározása a nagy nyilvánosság fogalmának. A közösségi oldal, legyen az Facebook oldal, Instagram oldal vagy YouTube csatorna, könnyen minősülhet ide tartozónak, ennek megítélésekor azonban figyelembe kell venni az egyéni beállításokat, az oldal védelmét, az ismerősök számát.

A nagy nyilvánosság előtti elkövetésnek a feltétele, hogy a bűncselekmény megvalósításakor nagyobb létszámú személy legyen jelen, vagy fennálljon annak a reális lehetősége, hogy arról nagyobb, előre meg nem határozható, egyszeri ránézésre meg nem állapítható számú személy szerezzen tudomást.[4]

Nagy nyilvánosság előtt tanúsított magatartásnak minősül az is, ha rádió, televízió, újság, elektronikus hírközlő hálózat (például internet), vagy sokszorosítás útján történik a közlés.[5]

Megúszhatjuk egy kis fogházzal?

Kétféle büntetéssel találkozunk a szabályban:

  • elzárás: megfigyelés és rögzítés esetén a jogosulatlan drónhasználat során,
  • szabadságvesztés: ha az így készített felvételt nagy nyilvánossághoz közvetítjük.

A büntetések időtartama:

  • Az elzárás tartamát napokban határozza meg a bíróság, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap.[6]
  • A szabadságvesztés legrövidebb tartama nem került meghatározásra az új szabályban, legfeljebb azonban egy évig terjedhet.

Ha más bűncselekmény nem valósul meg, akkor számolhatunk ezekkel a büntetési tételekkel. Az elzárást és a két évnél nem hosszabb szabadságvesztést is büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, ami lehet fogház, börtön vagy fegyház. Fogházban kerül sor a kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő szándékos bűncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztések végrehajtására. Persze csak ha nem visszaeső az elítélt.

Titkos vagy nem titkos a megfigyelés?

Ez egy igen fontos körülmény, ami segít megérteni, hogy az új szabály valóban csak kiegészíti a már létező, korábbi szabályozást. Ha az érintett személy által észlelhető módon történik a megfigyelés, nyíltan, és a vezetőnek nincs jogosultsága a drón használatára, akkor kell az új szabályt alkalmazni. A titokban történő megfigyelés továbbra is a már létező szabályok szerint bírálandó el, azaz a tiltott adatszerzés eddig is ismert és változatlan tényállása alapján.[7]

A büntetőjogban nem újdonság a drónhasználat

Kis kitérővel fontos megemlíteni azt is, hogy a drónnal egyéb bűncselekményeket is elkövethetünk, nem a tiltott adatszerzés az egyetlen tényállás, ami szóba jöhet. Ezekről ritkán esik szó, a jelenlegi módosításokkal összefüggő tudósítások sem kapták fel.

Javasolt áttekinteni például a „Személyes adattal visszaélés” tényállását.[8] „Ha a személyes adat jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelése (így pl. drónnal felvétel készítése, akár repülési engedéllyel rendelkezik az elkövető, akár nem, akár lakott területen követik el, akár nem, akár egyszeri, egyedi képfelvétel készük, akár tartós megfigyelés történt) jelentős érdeksérelmet okoz, továbbra is személyes adattal visszaélésként büntetendő.”[9]

A drónok kapcsán felmerülő büntetőjogi kérdések összefoglaló tanulmánya elérhető itt

A sértett dönthet arról, indul-e eljárás

Magánindítványra büntethető az új szabály szerinti bűncselekmény. A bűncselekményt nem észlelik hivatalból. A sértett akaratától teszi függővé a magánindítvány intézmény az eljárás megindulását és az elkövető felelősségre vonását. A bűncselekmény elkövetését követően akkor válik lehetővé a nyomozás, ha a sértett előterjeszti a magánindítványt.

A magánindítvány nem vonható vissza.[10](Megjegyzés: Az előző cikkünkben is szó esett a magánindítványról, amely meghatározott ideig visszavonható, az azonban a szabálysértési törvény szabályait részletezte, míg itt a büntetőjogi szabályokat vesszük át.).

Más lakása, egyéb helyisége, az ezekhez tartozó bekerített hely

A magánlaksértésről szóló cikkünkben felsoroltuk, hogy a szabálysértési törvény nagykommentárja szerint mi tekinthető lakásnak, egyéb helyiségnek és az ezekhez tartozó bekerített helynek.

A büntetőjogi törvény nagykommentárja apró eltérésekkel magyarázza a fogalmakat.

Más lakása:[11]

A lakás minden olyan oldalfalakkal és tetővel körbehatárolt hely, amely rendeltetésszerűen a magánszemélyek tartózkodási-pihenési helyéül és éjszakai szállásául szolgál (például a szállodai szoba, szanatóriumi vagy üdülőszoba, munkásszállás, kollégiumi szoba, de lakókocsi és lakósátor is). Nem szükséges, hogy ténylegesen lakott legyen, elegendő, ha az a rendeltetési célja.

Egyéb helyisége:[12]

Ami önmagában nem minősül lakásnak, de a lakással egybeépült, vagy azzal szoros összefüggésben áll, esetleg egybe sem épült, de a lakáshoz tartozó bekerített helyen található (például padlás, pince, folyosó, garázs). NEM tartozik ide: a többlakásos házban a közösen használt udvar, lépcsőház, folyosó, különböző tárolóhelyiségek.

A lakáshoz tartozó bekerített hely:[13]

A kerítéssel teljesen körülhatárolt terület (udvar, kert), amelynél a kerítés jelzi egyben a lakáshoz tartozását is.

Nem lakás: [14]

A középület, intézmény, hivatal nem lakás céljára szolgáló helyisége (akkor sem, ha lakóházban található), a gazdálkodó szervezet irodája,[15] üzlethelyisége.

A lakásfogalom és a tiltott adatszerzés mélyebb összefüggései, jogértelmezési problémája iránt érdeklődőknek javasoljuk ennek a bejegyzésnek az elolvasását.  

 

[1] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 422/A. §-a

[2] https://www.parlament.hu/irom41/13666/13666.pdf; Általános indokolás (18. oldal)

[3] Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (1)-(2) bekezdések.

[4] BH1981. 223.

[5] Btk. 459. § (1) bekezdés 22. pont

[6] Btk. 46. § (1) bekezdés

[7] Bővebben lásd: Btk. 422. §-a

[8] Bővebben lásd: Btk. 219. §-a

[10] Btk. 31. § (6) bekezdés

[11] dr. Karsai Krisztina (szerk).: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez; Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2020 – Btk. 221. §-ához

[12] Im.: Btk. Nagykommentár

[13] Im.: Btk. Nagykommentár

[14] Im.: Btk. Nagykommentár

[15] BH1994. 523.