Szabályjegyzék

2020.12.21 Szerző: RM

Összeállítottunk egy ránézésre riasztó listát, amely felsorolja, hogy mely jogszabályok releváns részleteit illik ismernie a drónfotósoknak. Mi is ezeket lapozgatjuk a leggyakrabban, ha próbáljuk kibogozni, hogyan is tudunk megfelelni minden elvárásnak.

NEM SZÜKSÉGES MINDEN JOGSZABÁLYT TELJESKÖRŰEN ISMERNI, persze az sosem árt, de nem memóriabajnokságra készülünk, hanem drónfotózásra.

A poszt célja a későbbi visszakereshetőség és a szabályrengetegben történő eligazodás elősegítése.

Mindig az eredeti szabályból tájékozódunk és másoknak is ezt javasoljuk. A médiában, blogbejegyzésekben megjelenő összefoglalások (így a mi oldalunkon megjelenő posztok is) kiindulópontnak hasznosak, megérthetjük belőle a lényeges mondanivalót, de sohasem jelentenek hivatkozási alapot.

Több megbízható és eredeti forrást javaslunk, attól függően, hogy európai uniós jogszabályt keresünk, vagy hazait. Ezeknél az oldalaknál biztosak lehetünk benne, hogy a jogszabály hatályos változatát sikerült fellelnünk. Gyakori, hogy egy-egy hivatalos szerv Word vagy pdf fájlként kiteszi az oldalára a jogszabály teljes szövegét, amely a működésére vonatkozik, az ilyen tájékoztatás ugyanúgy lehet naprakész, mint elavult. Előfordul, hogy elfelejtik frissíteni.

Az európai uniós szabályok hatályos változatát az EUR-Lex oldalán találjuk, magyar nyelven is elérhető az ingyenes adatbázis.

A magyar szabályok megismerésére két, szintén ingyenesen elérhető adatbázis is a rendelkezésünkre áll:

• a Nemzeti Jogszabálytár
• a Wolters Kluwer Hungary Kft. által üzemeltetett oldal

A hazai szabályok legfrissebb módosításai a Magyar Közlönyben jelennek majd meg, ezt azoknak érdemes nézegetni, akik kifejezetten a módosító szövegre kíváncsiak a kihirdetést követően. A módosítások azonban bekerülnek az eredeti jogszabályokba, egységes szerkezetbe foglalják őket, és ha a fenti linkeken megnyitjuk a minket érdeklő jogszabályt, biztosak lehetünk benne, hogy a teljes, hatályos szöveggel találkozunk. Nem szükséges tehát a különböző szövegeket összehasonlítanunk, behelyettesítenünk.

Drónok alatt az összefoglalás során a pilóta nélküli légi járművet és az azt távolról vezérlő berendezést - a pilóta nélküli légijármű-rendszert (UAS) értjük.

 

A drónhasználattal (így a drónfotózással is) összefüggő európai uniós rendeletek:

• A BIZOTTSÁG 2019. május 24-i (EU) 2019/947 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról

Az egységes európai uniós szabályozás alapja. Minden drónpilótának és üzemeltetőnek javasolt elolvasni a teljes rendeletet, többször is. 

• A Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról 

Nem fontos átolvasni az egészet, mindenekelőtt a gyártókra, importőrökre, forgalmazókra vonatkozó előírásokat tartalmazza, de például, ha valakit érdekel, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a drónja a besorolás szerint (lásd: C0, C1 stb. osztályok), ebből a jogszabályból tájékozódhat.

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 RENDELETE a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (link: 

Nem alapszabály a drónfotósok részére, mindössze azért jelenítjük meg ebben a felsorolásban, hogy senkinek se legyenek kétségei, a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a GDPR előírásaival, lásd (29)-es preambulumbekezdés. A rendelet 56. cikk (8) bekezdése fenntartja a tagállamok azon jogát, hogy olyan nemzeti szabályokat fogadjanak el, amelyek a magánélet és a személyes adatok védelme érdekében bizonyos feltételekhez kötik a légi járművek üzemben tartását. Nagyjából ez a célja a hazai szabályozásnak, amellyel oly sokan nem értenek egyet napjainkban. Megjegyezzük, mi sem a szankciórendszer átalakításában látjuk az egyetlen célravezető utat.

A drónhasználattal (így a drónfotózással is) összefüggő magyar jogszabályok:

• A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) 

Ez az egyik törvény, aminek a módosítására 2020. december 16-án rábólintott az Országgyűlés.

Bevezetett néhány új fogalmat (mint pl. a szabadidős vagy gazdasági célú UAS-üzemeltetés), kitér a kötelező regisztrációra, ebben találjuk a nagy port kavart kötelezettséget, amely szerint lakott terület felett eseti légtér kijelölése kötelező.

Módosítása kihirdetve: 2020. december 22-én, a Magyar Közlöny 285. számában. A kihirdetésről itt írtunk. 

• A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet 

Várhatóan módosulni fog, a mai napon még nem ismert, hogy mikor és milyen mértékben. A módosítást követően frissítjük a bejegyzést.

• A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 

Várhatóan módosulni fog, a mai napon még nem ismert, hogy mikor és milyen mértékben. A módosítást követően frissítjük a bejegyzést. Az eseti légtér igénylésének alapszabályait ebben találjuk meg. A módosítást követően frissítjük a bejegyzést.

A szabályellenes drónhasználat szankcióit tartalmazó magyar jogszabályok:

• A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 

Módosítása kihirdetve: 2020. december 22-én, a Magyar Közlöny 285. számában. A kihirdetésről itt írtunk. 

Korábban is tartalmazott olyan tényállást a törvény, amely lehetővé tette a bírságolást (lásd: a légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése 228. §). A módosítással új tényállás került bevezetésre, mégpedig a pilóta nélküli légijárművel végzett jogosulatlan tevékenység tényállása, továbbá kiegészítették a magánlaksértés tényállását. A 166. § és a 229. § lesz az, amit feltétlenül át kell olvasni.

• A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 

Módosítása kihirdetve: 2020. december 22-én, a Magyar Közlöny 285. számában. A kihirdetésről itt írtunk. 

Szintén tartalmazott rendelkezést eddig is a Btk., amely alkalmazható volt abban az esetben, ha drónnal követtük el a bűncselekményt (lásd például: Személyes adattal visszaélés 219. §). A módosítással a Btk.-ban az eleve szereplő „Tiltott adatszerzés” tényállás került kiegészítésre. A 422/A. §-ban találjuk a kiegészítést.

Megjegyzés: a fent már említett Lt.-ben is találkozhatunk szankciókkal (lásd: Légiközlekedési bírság 66/A. §). A légiközlekedési bírság a jövőben is kiszabható lesz, a rendelkezést módosítják, kihirdetést követően a jogszabályhely száma nem változik, tehát a 66/A. §-t érdemes átolvasni.

A személyes adatok védelmét részletező európai uniós rendelet:

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet). 

Mindenki által ismert elnevezése a GDPR. A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok alapműve. Akkor válik különösen fontossá, ha a drónfelvételeinken személyes adatok is találhatók (pl. képmás). Természetesen felvétel nélkül is kezelhetnek személyes adatot a drónt kezelő személyek, így például az ingatlanok tulajdonosaitól, használóitól beszerzett nyilatkozatokban.

A magánélet és a személyes adatok védelmével összefüggő magyar jogszabályok:

• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 

Drónfotósok számára a legfontosabb a harmadik rész, amely a személyiségi jogokat részletezi. Itt olvashatjuk el a képmás védelméről szóló szabályt, illetve ebben a törvényben is szerepel a magánlakás megsértése, mint személyiségi jog. Újdonság, hogy szabálysértést követhetünk el a jogosulatlan felvételkészítéssel az új szabálysértési tényállás szerint, azonban a Ptk. szabályai továbbra is változatlanul hatályosak és érvényesek. A személyiségi jogsértés szankcióit is tartalmazza a harmadik fejezet.

• A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény 

Különösen a személyes adattal, titokkal, képmással való visszaélés esetén kíván védelmet nyújtani a jogszabály. Szokatlanul rövid, gyorsan áttekinthető, olvasmánynak is érdekes.

A szerzői jogokról szóló magyar jogszabály:

Akkor válhat fontossá, ha egyéni, eredeti jellegű fotót, videót készítünk a drónnal. Ezesetben szerzői jogi oltalom alatt áll a felvétel, és a készítőt megilleti a szerzői jogok összessége (személyhez fűződő és vagyoni jogok). Hogy melyek ezek, azt a leghitelesebben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény foglalja össze.