Csak a sérelemdíj jelenthet megoldást?

2019.05.13

Objektív hétfő 10/12. rész

 

Mi jut eszünkbe elsőként, ha meglátjuk magunkat egy közösségi oldalon, olyan fényképen, aminek nem örülünk? Például az anyák napi ünnepségen készült fotón mi is látszunk számunkra előnytelen beállításban. Vagy, mert nem akarjuk, hogy tudjanak róla, mi is ott voltunk az adott eseményen.

Mi jut eszünkbe és milyen tanácsokat kapunk, ha a bulifotónk kikerül az internetre, de ennek egyáltalán nem örülünk?

Mi jut eszünkbe, ha az esküvői fotónkkal reklámozza magát az étterem, ahol az ünnepi vacsorát tartottuk?

Szinte reflexből mindenkinek: a sérelemdíj!

Csak a sérelemdíj jelenthet megoldást?

Érdekes, hogy ez az első, ami mindenkinek eszébe jut. Szakértői csoportokban is ezt javasolják egymásnak a beszélgetésben résztvevők.

Érdemes tudni, hogy a sérelemdíj követelése egy komolyabb eljárás. Ennek során meg kell tudnunk nevezni a hátrányt, a sérelmet, amely ért minket a fotó közzétételével. A legtöbb esetben azonban ilyen hátrányt nem tudunk megnevezni, hisz az nem feltétlenül okoz lelki megrázkódtatást számunkra, hogy a gyönyörű esküvői képünk kikerült egy étterem referenciaképei közé. (Hacsak nem bomlott fel azóta a frigy?)

Kevesen tudják, és erre szeretnék a mai posztomban rávilágítani, hogy létezik egy jóval gyorsabb, egyszerűbb eljárás, amely során ugyan pénzt nem követelhetünk, de ha valóban csak annyi a kívánságunk, hogy akaratunk ellenére ne szerepeljünk nagy nyilvánosság előtt, akkor ez a javasolt út.

Ez pedig a képmásper!

Viszonylag új különleges per, 2015-ben került bevezetésre.

Bevezetésének egyik indoka a „jogsértések elleni gyors, hatékony és átlátható fellépési lehetőség” biztosítása volt, tekintettel arra, hogy a „magánélethez való jogot napjainkban – a kommunikáció és az információtechnológia fokozatos fejlődése révén – jellemzően a képmással és hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni.”

A képmáspert megelőző eljárás

Maga a képmásper soron kívüli és gyors eljárás, de mielőtt a bíróságra benyújtja a jogi képviselőnk a keresetlevelet, egy kérelemmel fel kell keresnünk a jogsértőt. (Ezt nevezzük megelőző eljárásnak).

Kinek érdemes ilyen kérelmet írnia?

  • Akiről a hozzájárulása nélkül fényképfelvétel (képmás) készül.
  • Akiről a fényképfelvétel a hozzájárulása nélkül felhasználásra kerül (a kép készítése történhetett akár a hozzájárulásával, akár a hozzájárulása nélkül is).

Két fontos határidőt kell szem előtt tartanunk:

  1. A tudomásszerzéstől számított 30 nap. Amikor észleljük, hogy kint van például valamelyik közösségi oldalon, honlapon, internetes sajtótermékben, nyomtatott sajtótermékben a rólunk készült felvétel. A határidő jogvesztő.
  2. Legfeljebb három hónap. Elképzelhető, hogy nem észleljük a megjelenést követően a jogsértést. Ez esetben a kép készítésétől, illetve nyilvánosságra hozatalától számított három hónap áll a rendelkezésünkre, hogy a jogsértőnek megírjuk a kérelmet.

Kinek kell címezni a kérelmet?

  • annak, aki készítette a képet,
  • illetve annak, aki felhasználta a képet (pl. feltöltötte, nyilvánosságra hozta, kitette, kinyomtatta ezer példányban).

Letelt a határidő, nem szereztünk időben tudomást a jogsértésről, nem észleltük a felhasználást. Mit tehetünk? Örökké kint marad a fotó rólunk valahol, ahol nem szeretnénk?

Szó sincs róla. Ha kifutottunk az említett határidőből, pusztán a gyorsabb eljárás lehetőségétől esünk el, de az általános szabályok szerint továbbra is rendelkezésünkre állnak az igényérvényesítési lehetőségek.

Gyakori, hogy a fényképfelvétel készítője és a felhasználója nem feltétlenül azonos személyek. Előfordulhat olyan helyzet, hogy az érintett, aki szerepel a fényképfelvételen, csak a felhasználáskor szerez tudomást a képről (például meglátja egy honlapon). A készítés és a felhasználás időben akár el is távolodhat egymástól. Például januárban készül a kép, amelyet szeptemberben helyeznek ki egy honlapra. Ilyen esetben a gyorsított eljárást (képmáspert) a fenti határidők miatt már csak a felhasználóval szemben tudjuk alkalmazni, a kép készítőjével szemben az általános szabályok szerint indíthatunk eljárást (ez nem ugyanaz, mint a képmásper).

Mit tartalmazzon a kérelem?

  1. Meg kell jelölni, hogy melyik a sérelmezett képmás.
  2. Ha felhasználásról van szó, meg kell jelölni, mikor került felhasználásra és hogyan.
  3. Meg kell jelölni a tudomásszerzés időpontját.
  4. Meg kell jelölni a jogsértőtől követelt szankciót, azt, amit szeretnénk elérni a kérelemmel. Ezek a következők lehetnek:
  • a jogsértés abbahagyása,
  • megfelelő elégtétel adása és saját költségén megfelelő nyilvánosság biztosítása,
  • a sérelmes helyzet megszüntetése, a megelőző állapot helyreállítása, és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása.

A kérelemben meg kell határoznunk egy határidőt, napokban. (Pl. a kézhezvételtől számított két napon belül / öt napon belül tegyen eleget a kérésünknek az a személy, akinek nem adtunk hozzájárulást a fényképfelvétel elkészítésére vagy felhasználására.) A határidőt a jogosult határozza meg, erre nincs előírás a törvényben, akár egy nap is lehet.

Mikor tagadhatja meg a jogsértő a kérelem teljesítését?

  1. Ha nem az arra jogosult kérte.
  2. Ha nem tartalmazza a kérelem az előző bekezdésben felsorolt négy pont valamelyikét.
  3. Ha olyat állít a kérelmező, amely valósága nyomban megcáfolható. (Például írásbeli hozzájárulással rendelkezünk a fényképfelvétel felhasználására, de a kérelemben előadottak szerint nem adtunk hozzájárulást vagy nem is kellett hozzájárulást kérni, mert nyilvános közéleti szereplés során készült a felvétel.)

A képmásper megindítása

Mi történik, ha letelt a kérelemben kitűzött határidő?

Az attól függ, miként reagált a kérelemmel megkeresett személy.

Ha az arra biztosított határidőben nem teljesítette a kérelemben foglaltakat, vagy nem megfelelően teljesítette, képmáspert indíthatunk ellene. Ezt a kérelemben foglalt határidő utolsó napjától számított 15 napon belül kell megtennünk, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nyújthatunk be.

Figyelem: kötelező a jogi képviselet a képmás perben! Ez azt is jelenti, hogy a keresetlevelet a jogi képviselőnk fogalmazza meg és nyújtja be a törvényszékre, jogi képviselő nélkül nem kezdeményezhetünk ilyen eljárást.

Ki, mit bizonyít a képmásperben?

A felperes (azaz akinek a hozzájárulása nélkül a képmása rögzítésre vagy felhasználásra került) bizonyítja, hogy

  • elkészült a képmás,
  • illetve azt felhasználták.

Az alperes (azaz, aki a képmást hozzájárulás nélkül készítette vagy felhasználta) bizonyítja, hogy:

  • a felvételen szereplő személy hozzájárult a képmás elkészítéséhez, illetve felhasználásához,
  • vagy a hozzájárulásra nincs szükség törvény alapján (mert például tömegfelvétel, vagy nyilvános közéleti szereplés során készült).

Emlékeztetőül: a képmás készítéséhez és felhasználásához történő hozzájárulás nincs alakisághoz kötve. Megadható ráutaló magatartással, szóban, írásban. Nehézkes annak bizonyítása, hogy a képen szereplő természetes személy egy fejbólintással hozzájárulását adta a felvétel elkészítéséhez.

 

A bejegyzéshez felhasznált források:

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 502–504. §

T/3018. számú törvényjavaslat, 3. oldal, https://www.parlament.hu/irom40/03018/03018.pdf