Az 5 legfontosabb dolog, amit a jogdíjakról tudni kell

2019.07.20

Jogdíjakról mesélő, hosszú posztunk következik.

Mit kell tudni a jogdíjakról? Röviden:

  1. Jogdíj jár.
  2. Lemondhatunk róla, de ezt írásba kell foglalni.
  3. Az összeg meghatározása izgalmas, legalább annyira, mint a fotózás. Segítünk, hogy ügyesen tárgyalhassatok!
  4. Kérhetünk 100%-os pótdíjat a jogosulatlan felhasználás esetén.
  5. A szerzőnek járó díjazás több elemből állhat, melynek része lehet a jogdíj is.

 

Az 5 legfontosabb dolog, amit a jogdíjakról tudni kell

 

Picit bővebben:

 

Jogdíj jár.

Ha megengedjük valakinek, hogy kitegye az általunk készített, egyéni, eredeti jellegű fényképet a honlapjára, akkor engedélyt adunk arra, hogy a „nyilvánossághoz közvetítse”. Így fogalmaz a jog.

Ezért nekünk ellenérték jár. Nem a felhasználásért, hanem az engedély megadásáért. Ha mégsem teszi ki Zénó a képet, akinek engedélyt adtunk (értsd: nem használja fel), az nem a mi problémánk.

Mi írja ezt elő? A szerzői jogról szóló törvény. Két helyen is.

  • A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg.[1]
  • Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.[2]

 

Lemondhatunk róla, de ezt le kell írni.

A helyzet az, hogy a felhasználási szerződést, amelyben engedélyezzük Zénónak, hogy kitegye a képet a honlapjára, írásba kell foglalni. Kivéve, ha napilapban vagy magazinban jelenik meg, mert akkor nem kötelező az írásba foglalás.[3]

Mivel írásba kell foglalni az engedélyt, így a díjazásról való lemondás is csak írásban érvényes.[4]

Fotósként tehát két lehetőségünk van:

  1. meghatározzuk írásban a jogdíj összegét, amikor engedélyt adunk Zénónak, hogy kitegye a képet a honlapjára; vagy
  2. írásban, kifejezett nyilatkozattal lemondunk a jogdíjról.

Nincs c) variációs lehetőség. Ha hallgatunk a jogdíjról, vagyis nem térünk ki rá szerződésünk egyik pontjában sem, tudjátok, mi történik? NEM JÖN LÉTRE A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS.

Miért baj, ha nem jön létre a felhasználási szerződés?

Ez esetben Zénó jogosulatlanul használja fel a képeket, hisz nincs rá engedélye. Ugye senki sem akarja ilyen helyzetbe hozni Zénót, aki megbízott az ő fotósában, jó esetben fizetett a fotózásért, és mégsem jogszerű, hogy kiteszi a képet az oldalára?

 

Az összeg meghatározása izgalmas, legalább annyira, mint a fotózás. Segítünk, hogy ügyesen tárgyalhassatok!

Mennyi legyen a jogdíj, ha nem mondtunk le róla?

Na, ez az, amire nem kapunk konkrét választ.  – Mondtam, hogy izgalmas!

Legyen annyi a jogdíj, amennyit csak ki tudunk alkudni (szabad a gazda!). Állítsuk helyre a fotós szakma becsületét!

A tárgyalási pozíciónkat segíti, ha tisztában vagyunk vele, miről kell dönteni az összeg meghatározásakor. Ebben (is) segít majd a Foto.jog könyv, de a megjelenésig adunk több kapaszkodót is.

Először is: ismerni kell a felhasználási területeket (mit engedhetünk meg, mit kérhet Zénó, a felhasználó?).

Másodszor: tisztában kell lenni vele, hogy miről nem szabad hallgatni a szerződésben. Milyen kérdésekben kell megállapodni már az előzetes levelezéseink, megbeszéléseink során?

A két legfontosabb mankónk:

  • a szerzői jogi törvény kommentárja,
  • a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakvéleményei (ez utóbbi azért, mert a bíróság is hozzájuk fordul szakértői véleményért).

Mit mond a kommentár?

A felhasználási szerződésben a díj meghatározásakor mérlegelni kell, hogy mit és milyen mértékben engedélyez a szerző.[5] Természetesen az alacsonyabb és a magasabb díjkategóriák között rengeteg a variációs lehetőség és a köztes „szint”.

  • Alacsonyabb a díj, ha rövidebb, határozott időre engedélyezi a szerző a felhasználást, magasabb, ha határozatlan ideig.
  • Alacsonyabb a díj, ha csak egyszeri, alkalmi felhasználást engedélyez a szerző, magasabb, ha nem tetszés szerinti alkalomra, tetszés szerinti példányszámra engedélyezi.
  • Alacsonyabb a díj, ha csak Magyarország területére engedélyezi a szerző a felhasználást, magasabb, ha területi korlátozás nélkül.
  • Alacsonyabb a díj, ha nem kizárólagos felhasználást engedélyez a szerző, magasabb, ha kizárólagosat.
  • Alacsonyabb a díj, ha nem engedélyezi a szerző az átdolgozást, magasabb, ha engedélyezi.
  • Alacsonyabb a díj, ha harmadik személyeknek nem átengedhető a felhasználási jog, magasabb, ha átengedhető harmadik személyeknek.
  • Alacsonyabb a díj, ha egy-két felhasználási módra terjed ki az engedély, magasabb, ha valamennyi ismert felhasználási módra kiterjed.
  • Alacsonyabb a díj, ha a szerző felmondási joga az általános szabályok szerint alakul, magasabb, ha lehetőség szerint a szerzői felmondási jogról lemondó, illetve annak gyakorlását kizáró előírásokat tartalmaz a szerződés.
  • Alacsonyabb a díj, ha nem tekint el a szerző a nevének a feltüntetésétől, magasabb, ha ettől eltekint.

Mit mondanak a szakértők?

A nyilvánosan elérhető[6] szakértői vélemények szerint a bírósági ügyekben visszatérő kérdés, hogy nem túlzó-e az igényelt jogdíj mértéke.

Több szakvéleményben is jelezte a szakértői testület az eljáró bíróság felé,[7] hogy a díjazás mértékével kapcsolatos véleményalkotásakor a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület éves díjszabására támaszkodik.

A 2019. évi díjszabás itt érhető el. A díjszabás hasonlító adatként használható, mert természetesen a jogdíjról a felek szabadon állapodnak meg.

 

Kérhetünk 100%-os pótdíjat a jogosulatlan felhasználás esetén.

A HUNGART gyakorlata szerint a jogosulatlan, vagy a megengedett példányszámon felüli felhasználás, valamint a névfeltüntetési szabályok megszegése (külön-külön) – a jogdíj 100–100%-ának megfelelő pótdíj, mint átalánydíj megfizetésének kötelezettségét vonja maga után.[8]

Ez a gyakorlat viszonyítási alapként szolgálhat, ha azt látjuk, hogy Zénó nem tüntette fel a szerző nevét a blogbejegyzésében, vagy nyomtatásban is megjelenítette a fényképet, annak ellenére, hogy a közöttünk fennálló szerződés nem tartalmazott ilyen engedélyt.

A szakértői testület szakvéleményeiben is felhívja erre a pótdíjazási gyakorlatra az eljáró bíróságok figyelmét.

 

A szerzőnek járó díjazás több elemből állhat

Általános az a gyakorlat, hogy hirdetnek egy csomagárat a fotósok, pl. Zénó üzleti portrét szeretne, amely tartalmaz mondjuk 5 kidolgozott képet, egy óra fotózást, néhány átöltözési lehetőséget stb. Talán még a stúdió bérleti díját is beleszámítják a csomagárba.

Csak józan, paraszti ésszel gondoljuk végig! Ezek a tételek úgy hangzanak, mintha a felhasználás engedélyezésének ellenértékét jelentenék? Inkább költségeknek és „megbízási” díjnak tűnnek, amelyeknek az a célja, hogy előállítsunk egy művet, személyesen közreműködjünk az előállításában, majd az előállítást követően engedélyezzünk bizonyos körben felhasználást. Amikor kiválaszt egy csomagot a megrendelő, még egyetlen szó sem esik a lehetséges felhasználási módokról vagy ennek ellenértékéről. Gyakran ezt követően sem. Nem kell csodálkozni, ha a megrendelők úgy gondolják, a felhasználás engedélyezéséért (is) fizettek.

Mi tehát a feladatunk?

Keressük fel a könyvelőnket! Miért?

Mert összetett a szerzőnek járó díjazás:

  • külön kell választanunk a személyes közreműködés díját (ennek összege nagyon is fontos, ugyanis elérheti azt a szintet, hogy járulékalapot képezzen);
  • a felhasználás ellenértékeként meghatározott díjtól (ez járulékalapot nem képező jövedelem).

Egyszerűbb a dolgunk, ha már készen áll a nagy mű, amit Zénó szeretne felhasználni. Tegyük fel, hogy Zénó a blogjában illusztrációként szeretné használni a képet, amit a tiszavirágok rajzásáról lőttünk. Ekkor elég a felhasználási engedély ellenértékét meghatároznunk a szerződésben, nincs már szükség a személyes közreműködésünkre az előállításhoz.

Járulékokat ebben az esetben nem kell fizetnünk a jogdíj után, ami nem jelenti azt, hogy mást sem. A könyvelőnk tud a leghatékonyabban segíteni ezekben a kérdésekben, a vállalkozásunkra vonatkozó valamennyi részlet figyelembevételével.  

 

[1] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 16. § (4) bekezdés

[2] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 42. § (1) bekezdés

[3] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 45. § (1)-(2) bekezdés

[4] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 16. § (4) bekezdés

[5] Az „alacsonyabb” és a „magasabb” kategóriák meghatározása során figyelembe vett forrás: Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez (szerkesztette: Gyertyánfy Péter); online In Ügyvéd Jogtár. Wolters Kluver Kft., Budapest, 2017. január 1. (2018.05.09.), Szjt. 42. §-ához 2. pont

[7] SZJSZT 39/2006.; SZJSZT-04/11.; SZJSZT-24/13.

[8] 2019. évi díjszabás, Általános rendelkezések 25. pont http://www.hungart.org/wp-content/storage/2019/01/Általános-rendelkezések_2019.pdf