A 16 az új 18?

2019.05.27

Objlektív hétfő 12/12. rész

A mai bejegyzés arról fog szólni, hogy miért nem fogadom el 18 év alatti személyek hozzájárulását a fotózáshoz.

Elterjedt a gyakorlatban (okkal) az a nézet, amely szerint 16 év felett a kiskorúak önállóan, szülői megerősítés nélkül adhatnak hozzájárulást a fotózáshoz.

Ebben a posztban egy még éppen érthető, de kivonatolt változatot találtok a rengeteg szabályból és értelmezésből, amelyet a kérdés tisztázásához figyelembe kellett venni.

A 16 az új 18?

Miért terjedt el tényként a 16 éves kor, mint korhatár?

Az adatvédelmi szabályok miatt.

A természetes személyt ábrázoló fénykép személyes adat is. Az Info tv. 2018. június 29-ig hatályos változatában a 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Ez ma már nem hatályos rendelkezés, senki sem hivatkozhat rá.

Az életkor pontos meghatározása különösen az iskolai fotózások során bírt jelentőséggel. Több dokumentumban is felfedezhetjük, hogy az iskolák rákérdeztek a szabályokra a megfelelő hatóságnál. Válaszként azt kapták, hogy 14 és 16 éves kor között a szülő és a gyermek közösen dönt a hozzájárulásról, 16 év felett a gyermek önállóan.

Mi ezzel a probléma?

  1. Megváltoztak az adatvédelmi szabályok.
  2. Amíg nem változtak meg a szabályok, addig sem lehetett automatikusan minden fotózási helyzetre alkalmazni azokat. Például felhasználási szerződést (ilyet minden egyes megrendelésre készült fotózásnál kötünk), modellengedélyt, TFCD szerződést korábban sem írhattak alá önállóan a kiskorúak.

Mit írnak elő jelenleg az adatvédelmi szabályok?

A kiindulópont természetesen a GDPR, annak is a következő néhány sora:

Ha az adatkezelésünk jogalapja a hozzájárulás, ez esetben a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

Mi következik a fenti néhány sorból?

  • kizárólag az információs társadalommal összefüggő és közvetlenül a gyermekeknek felkínált szolgáltatások vonatkozásában él az életkori szabály, amely szerint aki betöltötte a 16. életévét, az önállóan is adhat hozzájárulást a személyes adatai kezeléséhez;
  • más esetekben a tagállam egyéb szabályait kell alkalmazni.

A fotózás információs társadalommal összefüggő szolgáltatás lenne? A kérdés eldöntéséhez ismerni kell a fogalom tartalmát. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz tartoznak azok a szolgáltatások, amelyeket:

  • általában térítés ellenében,
  • távollévők részére (nincsenek egyidejűleg fizikai valójukban jelen a felek),
  • elektronikus úton nyújtanak,
  • a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére.

A fotózást, mint szolgáltatást, távollevők részére, elektronikus úton nyújtjuk? – Nem.

A megoldásért nézzük meg a polgári jog szabályozását! A polgári jog szabályai szerint a 16–18 évesek kiskorúak. Pontosabban 18 év alatt mindenki kiskorú, ezen belül létezik további felosztás.

Amit a 16 év felettiekről, tehát a kérdéses korosztályról tudni kell:

Ők korlátozottan cselekvőképesek, ugyanúgy, mint a 15 évesek. (14–18 év közötti személyek életkoruk miatt fő szabály szerint cselekvőképességükben korlátozott személyek.)

Ez azt jelenti, hogy jognyilatkozataik érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A törvényes képviselő alatt a szülőt vagy a gyámot értjük. A törvényes képviselője nélkül is tehet olyan jognyilatkozatot a 14–18 év közötti kiskorú, amelyre jogszabály feljogosítja, továbbá köthet a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket. Ismét néhány fogalom, amelyek további értelmezést igényelnek.

Személyiségi jogot (minden fotózás ide tartozik) érintő kérdést nem sorolnék a kisebb jelentőségű szerződések közé. Tehát, ha egy 17 éves hirdetést ad fel valamelyik TFCD csoportban (megtörtént), mert szeretne magáról egy sorozatot, a törvényes képviselőt javasolt bevonni a megállapodásba. Az „anyukám tud róla” kijelentés nem elég, az anyukától is várunk egy nyilatkozatot, írásban.

 

A bejegyzéshez használt források:

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 6. § (3) bekezdés – NEM HATÁLYOS MÁR

Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) – GDPR 8. cikk (1) bekezdés

Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás fogalma: WP 259.; 28. oldal http://naih.hu/files/wp259-rev-0_1_HU.PDF

Hatóság alatt értendő – NAIH (azért írtam inkább hatóságot, mert sokan nem ismerik ezt a rövidítést, hogy NAIH – Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság).

NAIH/2016/1527/V. – Állásfoglalás az általános iskolában fényképfelvételek készítése és azok közzététele iskolai honlapon

NAIH közlemény a diákok fényképeinek iskolai honlapokon történő nyilvánosságra hozataláról (https://www.naih.hu/files/2017-08-31-kozlemeny-diakok-fenykepe-isk-honlapon.pdf)